Zámbó Csilla – Kulman Katalin – Fejes Ágnes – Bagota Mónika · Tánc és Nevelés, 2026/1., 3–20. o. · szabadon olvasható
Ez egy másik szerző írásának rövid ismertetője. Azért tesszük ki, mert ugyanarról szól, amiről a cikksorozatunk — csak nem mi mondjuk.
Miről szól
Négy kutató — köztük három egyetemi matematikadidaktikus és egy gyakorló tanító — arra volt kíváncsi, mi történik, ha a matematikát és a néptáncot nem külön tantárgyként kezeljük, hanem összekötjük.
A kiindulásuk az volt, hogy a 2020-as Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó Tánc és mozgás tantárgy kerettanterve alappillérként tekint a néptáncra és a népi játékokra — ezek pedig szerintük a matematikai gondolkodás fejlesztésében is szerepet játszhatnak.
A tanulmány először végigveszi, hol kapcsolódik egymáshoz a két terület. Kiderül, hogy meglepően sok helyen: alakzatok (kör, sor, oszlop, csillag — mind bejárható a térben), törtek (a ritmus felosztása), számtulajdonságok (páros és páratlan lépések, ismétlődések).
Aztán következik a gyakorlat: egy 26 fős első osztályban tartottak egy matematika–néptánc órapárt, előtte bemeneti, utána kimeneti felméréssel, és tanórai megfigyeléssel kiegészítve.
Két eredményt emelnek ki. Jelentősen javult a gyerekek kreatív szabályalkotási teljesítménye — vagyis jobban ment nekik, hogy maguk találjanak ki és kövessenek szabályokat. És a mozgásos feladatok növelték a részvételi kedvet: többen és szívesebben kapcsolódtak be.
Mit jelent ez a szülőnek?
Sok gyereknek a matematika az a tantárgy, amitől már elsőben megijed. Ennek gyakran az az oka, hogy túlzottan absztrakt: számok a papíron, amiknek semmi közük semmihez.
Ez a kutatás arra mutat rá, hogy ugyanaz az anyag megtapasztalható a testtel is. Ha a gyerek végigmegy egy körön, bejárja a sort meg az oszlopot, kilépi a ritmus felosztását, akkor ezek a fogalmak nem elvont jelek maradnak, hanem élményhez kötődnek. Onnantól van mire visszaemlékeznie.
A másik, amit érdemes észrevenni: nem a számolási készség javult a legtöbbet, hanem a kreatív szabályalkotás. Ez első hallásra kevésbé hangzik hasznosnak, pedig valójában ez a matematika lényege. A szabályok felismerése, alkotása és követése az, ami az egyszerű számolást elválasztja a gondolkodástól.
Amit érdemes tudni hozzá
Ez egy osztályban, egyetlen órapárral végzett vizsgálat, 26 gyerekkel — a szerzők maguk is kimondják a tanulmány végén, hogy további vizsgálatok szükségesek.
A tanulmány értéke inkább az, hogy megmutatja a kapcsolódási pontokat: konkrétan, tanítható módon, hogy a néptánc melyik eleme melyik matematikai fogalomhoz köthető. Ez a pedagógusnak használható, a szülőnek pedig elgondolkodtató.
Olvasd el a teljes tanulmányt
A négy kutató teljes akciókutatása, a felmérések adataival és a konkrét gyakorlati feladatokkal, a Tánc és Nevelésben.
Elolvasom a teljes tanulmányt →Eddig arról volt szó, miért. Az útmutatóban az van, hogyan: mikor érdemes elkezdeni, miben különbözik a művészeti iskola az együttestől, mit kérdezz a pedagógustól, és mit ne vegyél meg elsőre.
Kérem az útmutatót →És egy megjegyzés az őszinteség kedvéért: a kutatások valós, de nem feltétlenül látványos hatásokat mérnek. A tánc nem csodaszer, és ezt a komoly tanulmányok maguk is kimondják. Amit mutatnak, az inkább ez: a rendszeres, zenével kísért mozgás következetesen jót tesz — több területen egyszerre, de mindegyiken mértékkel.